Általános tudnivalók a belsőégésű motorról

A dízel-villamos, a dízel-hidraulikus és a dízel-mechanikus erőátvitelű mozdonyok erőgépe a dízelmotor, a gázolajjal üzemelő belső égésű motor. A belső égésű motor úgy működik, hogy a tüzelőanyagban rejlő kémiai energiát hőenergiává, azt pedig mozgási energiává alakítja, melyet aztán az erőátviteli rendszer típusától függően valahogy eljuttatunk a kerekekig, melyek forgása elmozdítja a járművet. A dízelmotorhoz szükséges tüzelőanyagot (üzemanyagot) a vontatójárművek a rajtuk található gázolajtartályban viszik magukkal. Az ilyen járműveknek kenőolajra is szükségük van egyes mechanikus alkatrészek kenéséhez, melyet szintén magukkal hordoznak. Ezen üzemeltetési anyagok szintjét a mozdonyszemélyzet kézzel, nívópálcák segítségével, a vezetőfülkében található műszerekre rátekintéssel, vagy gázolajszint mutató pálca megtekintésével ellenőrizheti. A mozdonyt a vontatási telepre történő bejárást követően mindkét üzemeltetési anyaggal – egyebek mellett – ki kell szerelni.

A dízelmotor indításához általában van egy “Saját motor indító” vagy “Motor indító” esetleg “Indító nyomógomb” feliratú nyomógomb, melynek benyomása, nyomva tartása vagy megfelelő pillanatban történő felengedése az indítási folyamat utolsó lépése. A szimulátorban ez a gomb vagy rugózott kapcsoló vagy egy indítómotort működtet és egy tüzelőanyag mágnesszelepet nyit, vagy dízel-villamos mozdonyok esetén az előkenő olajszivattyút működteti, majd az indítókontaktorok összekapcsolják az akkumulátorral a fődinamó indító tekercsét, mely így forgatónyomatékot szolgáltat a dízelmotornak, amely hengereiben az indítási fordulatszám (1-2,5 1/s) elérése után létrejövő gyújtások beindítják a motort. Fontos, hogy az indító nyomógomb működtetése előtt az “Indító áramkör” megszakítót be kell kapcsolni, hogy az működhessen.

A belső égésű motorokat mindig egy bizonyos fordulatszám tartományon belüli működésre tervezik. Az alapjárati fordulatszám egy olyan fordulatszám-érték, melyen az adott motor a lehető legalacsonyabb fogyasztás mellett, de még stabilan, különösebb terhelés nélkül önmagában működni képes, miközben meghajtja a mozdony segédüzemi berendezéseit (pl. a légsűrítőt), hogy azok képesek legyenek rendeltetésüket beteljesíteni. Ennél nem sokkal alacsonyabb a dízelmotor legkisebb fordulatszáma (n0), az a fordulatszám, amelyen a motor még üzemben tartható anélkül, hogy hasznos munkát szolgáltatna. Ez alatt viszont a motor nem képes a saját lendületét megtartani és így önmagát hajtani, vagyis lefullad. Az adott motorra jellemző fordulatszám tartomány legnagyobb fordulatszáma a névleges fordulatszám. Ezt a “Motorfordulat” feliratú fordulatszámmérő műszer piros vonala jelzi, és az csak hirtelen adott, túl nagy töltéssel, vagy a tengelykapcsoló meghibásodása esetén érhető el, vagy haladható meg. Ha a motor a névleges fordulatszámánál gyorsabban jár, akkor az egy olyan szélsőséges üzemállapotot jelent, hogy szinte borítékolható, hogy rövidesen valami végzetes meghibásodás fog bekövetkezni, ami akár katasztrófához is vezethet.

A dízelmotor leállítását általában egy “Saját motor ki”, vagy “Saját motor üzemanyagszivattyú”, “Üzemanyagszivattyú”, esetleg “Vészleállító” feliratú gombbal vagy kapcsolóval végezhetjük. Mivel a szimulátorban jellemzően egy nyomógomb szolgál erre a célra, így az “Üzemanyagszivattyú megáll.” feliratot kell keresnünk. Ilyenkor a befecskendező szivattyú töltése 0 értéket vesz fel, így a dízelmotor üzemanyagellátása megszűnik, a motor leáll.

Mivel a dízelmozdonyok az üzemanyagukat magukon hordják, így gázolajtartályuk komoly kockázatot jelent tűz vagy robbanás esetén. Ezen kívül működésük során káros anyagokat juttatnak a légkörbe, amivel – kisebb mértékben ugyan, mint más fuvarozási módok, de – terhelik a környezetet.

A dízelmotor tüzelőanyag-fogyasztása a terhelés függvényében változik. Például ha a mozdonyvezető azonos vonatnál, azonos menetfokozatban halad emelkedőn, vagy lejtőn, az eltérő terhelés és így a kialakuló eltérő légviszony, illetve az égés tökéletlensége miatt a fogyasztás megnő, vagy csökken.