Traction Overview/hu

A vasúti közlekedés kontextusában a tapadás úgy írható le, mint a kerekek és a sínszálak közötti – érzékeny egyensúlyban lévő – kapcsolat, melynek célja a vonó- és fékező erők átadása a lehető legkisebb ellenállás mellett anélkül, hogy az ezt lehetővé tevő kapcsolat megszakadna. A vasúti közlekedés kialakításában szavatolja a csekély gördülő ellenállást, így gazdaságosabb, mint más szállítási módok, azonban a tapadás a nagy tömegek gyors közlekedtetése miatt, azok biztonságos megállítása érdekében nagyon fontos. A tapadást számos tényező befolyásolja. Függ a jármű(vek) tömegétől, a meghajtott tengelyek számától, a nyomatéktól, a nyomtávtól, az időjárási és lejtviszonyoktól, az ívek sugarától, de még a sínszálak és a kerekek állapotától is, hogy többet ne említsünk.

A járműveket úgy tervezik, hogy figyelembe veszik az üzemük során rájuk jellemző gördülő súrlódási tényezőt. Így ha a tapadás időjárás-függését vizsgáljuk, elmondhatjuk, hogy száraz körülmények között jellemzően csak hibás működtetés következtében veszíthető el a tapadás. Amikor esik, vagy havazik, a sínek csúszóssá válnak. Ebben az esetben a gyorsítás és fékezés során óvatosan kell a vonó- és fékerőt alakítani, hogy a kerékperdülést vagy megcsúszást elkerüljük, különösen akkor, ha épp emelkedőn vagyunk.

A tapadás elvesztése kerékperdüléshez vagy megcsúszáshoz vezet. Az azonnal jelentkező kerék és vágánysérüléseken felül a rosszul felmért tapadási viszonyok súlyos ütközésekhez és kisikláshoz vezethetnek.

A legtöbb vezetőfülkében van valamiféle visszajelző, ami tájékoztatja a mozdonyvezetőt, ha kerékperdülés vagy megcsúszás esete forog fenn. Mármint nem forog, lent… mindegy, értitek. Szóval ebben az esetben egy jelzőfény villog, melyet néha hangjelzés is kísér.

A tapadás elősegítése érdekében a mozdonyvezető ha van, kézi homokoló berendezést használhat, vagy a nehéz tolatási mozgásokhoz segéd vontatójárművet (úgynevezett “meztelencsigát”) kapcsolhat a mozdonyhoz. Erről még később lesz szó részletesen.

Azok a járművek, amelyek jelentős mennyiségű üzemeltetési anyagot (kenő-, tüzelőanyagok, víz, homok stb.) hordanak magukkal, – így különösen a szertartályos gőzmozdonyok – drasztikus különbséget tapasztalhatnak a tapadásban, a terhelésüktől függően.